PÁPATESZÉR ÖNKORMÁNYZAT
Menu
Templom történet

A római katolikus templom története

A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang. Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból. Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.

 A templom alaprajza

 

A jelenlegi barokk templomot – amelytől valamivel nyugatabbra feküdt a régi templom – a környék kegyura gróf Esterházy Károly egri püspök építtette Biricz József plébánossága (1751-1778) idején. Ebben az időben történt a plébániának a Veszprémi Egyházmegyéhez csatolása 1777-ben.
A régi templom kiváltására gróf Esterházy Károly Pauly Mihállyal készíttet tervet az új templomhoz, melynek építését 1776-ban kezdték. „Delineatióját a kőműves mester most copiállya (1776. X. 28. O. L. P. 1216. 1. cs. 51. capsa N°3.1 42. o.) és 1777. febr. 12.-én küldi meg. A templom 1778-ra készül el, a plébános Szt. Mihály arkangyal tiszteletére kéri megáldani. Leveléből az tűnik ki, hogy a régi templom is állt még ekkor, de romladozó és szűk. A régi az új mögött áll, az akkori temető területén. 1778-ban lett felszentelve Szűz Mária nevének tiszteletére Spánitz Ignác plébános (1778-1795) idejében, aki első lakója lett a kriptának (mivel a templomnak kriptája is van - ez elég ritka eset).

Az 1779. évi egyházlátogatás már az új templomot írja le: „az új, csinos templomot gr. Esterházy Károly építtette szilárd anyagokból, Szűz Máriának ajánlva. Egy régi oltár állt benne, karzatán egy pozitívum (orgona), tornyában 3 harang”. Az 1783. évi 1. katonai térkép jelzi, az országleírás szolid templomot említ.

1776 és 1785 között készült Teszér térképe

Első katonai felmérés (1766-1785).
Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest. Térképtár



Az 1817. évi egyházlátogatás előkészítő irataiból még megtudjuk, hogy falai erősek, a hajó cseréppel fedett, a torony fehér bádog (horganylemez) borítású. Kórusa falazott, fa szószékére a feljárat a sekrestyéből vezet. Keresztelőkút vörös-márványból. A nagyobb oltár a névadó Szűz Máriáé, az oldalsó oltár Szt. Annáé. Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kontúrjával ábrázolja.

Markovics János (1819-1858) idejében történt az iskolák felállítása, melyek fenntartására ő komoly alapítványokat tett. Mindennel törődő ember volt. Sokat küzdött a hivatalos hatóságokkal népe érdekében. Idejében az egyházközségek mind anyagiakban, mind lelkiekben megerősödtek. Hieronymi Ottóval 1825-ben Pápateszér temploma számára készíttetnek oltárképet.
Vanke Vilmos plébánossága (1862-85) alatt volt a templom 100 éves. Ő kijavíttatta és belülről a pápai Reizteker Ferenc iparossal díszíttette. E munkák költségeihez 1/3 részben Markovics János járult hozzá, mint veszprémi kanonok.
A templomban látható nagy festményeket Gerstner Ignác plébános (1891-1920) Graits Endre és Liechtbler Ágoston pécsi festőművészekkel készíttette 1901-ben. Ez a plébános Sopronból három új harangot szerzett be, melyeket az I. világháború idején, 1917-ben hadi célokra elvittek. Az ő idejében kerültek a faoltárok helyébe márvány alapú oltárok.

Markovics Jánost ábrázoló kép

A római katolikus templom fotója a XX. század elejéből              

Stenger Gyula(1920-1930) plébános idejében szerezték be a ma is meglévő harangokat. Ebben az időben történt a templom külső felületén kisebb tatarozás. A II. világháború idején a 4 harangból kettőt elvittek. Az 1945-ös háborús események alatt a templom tetőszerkezete sérült meg jelentősebben, melyet Toplak Imre plébános (1945) a rendelkezésre álló pénzből kijavíttatott. A templom jelenlegi 3 harangja: kis harangját Gloger Sándor veszprémi mester öntötte 1868-ban, a közepest Gombos Lajos Őrbottyánban 1981-ben, a nagy az Ecclesia Harangöntő Művek Rt.-től év nélkül.

Róm. kat. templom a XX.sz. elején


 A templom teljes külső és belső tatarozása Dr. Kisnemes János plébános (1973-1989) idejében történt: 1974-ben Mozsolics József nagykanizsai kőműves által külsőleg teljesen új vakolást kapott; 1975-ben cserép helyett eternit-pala fedést kapott Csoknyai Lajos tapolcafői ács vezetésével; 1976-77-ben belülről lett újjá festve és a festmények restaurálva, a hajóban öt szent mellképe festve Závory Zoltán festőművész és Csehi Ottó festőmester munkájával.

Dr. Kisnemes János plébános fotója

Horváth Tamás plébános (1993-) idejében 2007-ben az eternit-pala helyett ismét cserépfedést kapott a templom.

 

Szűz Mária Neve Római Katolikus Plébánia története

A római katolikus plébánia épülete A plébánia épülete
Múltja összefonódott a templom történetével. Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, a paplakot egy nyomorúságos kis viskónak mondja, protestáns prédikátor lakik ott. Az 1748. évi összeírás új, jó állapotú plébániaházat említ, de nyilván még a régi templomhoz tartozó korábbi épületről van szó. Egy 1756. évi összeírásból tudjuk, hogy faház volt. Gr. Esterházy Károly 1769-ben írja pápai tiszttartójának: „úgy tartom, kéntelenek leszünk a Teszéri plebániához is látni” (VÉL. A.par.f.5.N°152.). A tiszttartó válaszából az derül ki, hogy az épület elhelyezéséről még nem döntöttek. (uo. f.7.N°209.) Az 1771. évi összeírás romosnak mondja. 1772-ben sok probléma közepette, de épül, és el is készül. (O.L.P. 1216, l. cs. 51.c.N°3. 35, 40, 41. o.). Kerítését 1774-ben falazzák (uo. 82. o.). Nem bizonyított és nem is valószínűsíthető a szájhagyomány, hogy az épület az Esterházy grófok vadászkastélya lett volna. Hasonló alaprajzi elrendezésű plébániaházak találhatók több Esterházy kegyúri plébánián is. Az viszont tudott, hogy e területen valóban állt egy „kvártélyház” - ez okozott gondot 1770-ben a tiszttartónak az új plébániaház helyének kijelölése során, - csak nem tudjuk pontosabban, hogy hol. Az 1779. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve már szolid anyagokból épült, mindennel ellátott 3 szobás házat ír le. (VÉL. Vis. Can. A. 8/12. p. 85.) Hogy 1772-ben épült, az 1817. évi visitáció előirataiból is tudjuk. (VÉL. Fragm. Vis. Can. XXII/3. f. 2.). Az 1845. évi visitáció jegyzőkönyvéből: „A káplán lakása a plebániaháznál vagyon. Ezen kápláni lakás építtetett a mostani plébános által, mivel a régi káplány szobát magának foglalta el.” (VÉL. Vis. Can. A8/26. p. 138.).
A kaputól balra eső épület a káplánlak szolgáló lakrész 1891-ben készült el mai formájára. Az 1857. évi kataszteri térkép a káplán házat még nem mai formájával ábrázolja. A főépület "L" alakú, és az udvari szárnyat keskenyebbre, oldalfolyosó nélküli mérettel rajzolja.
Földszintes,"L" alakú, főszárnyával utcára néző épület, szemben a templommal. Az utcakép laza sorházas beépítésű, azaz az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, de rövid oldalukkal nem érintkeznek.
Vakolt homlokzatok, az utcai oldalon lizénák osztják mezőkre. Mezőnként 1-1 ablak, ezek már 20. századi szerkezetek. Körbe a falakon húzott főpárkány. A tornácoszlopok tagolatlanok, egyszerű íves át-boltozással, szabadon állók, beüvegezés nélkül. Az ide nyíló ablakok eredeti barokk szerkezetűek, hurkás kerettel, ki-be nyíló szárnyakkal, köztes ráccsal. A pinceajtó is eredeti barokk szerkezet, ovális felülvilágító ablakkal. Falazott kapuoszlopok, markáns falazott, fedett kapubálványokkal.

Falazott kapuoszlop fotója

Falazott kapuoszlop

Egytraktusos, oldalfolyosós alaprajzi rendszerű, "L" alakú, a 3 főhelyiséget tartalmazó rövidebb szárny utcai, a merőleges szárny telekhatárra épült, és az udvar felé nyitott. A szobasort alkotó 3 főhelyiség teknőboltozatos, fiókdongákkal, profilozott stukkókkal, újabb mennyezetfestéssel. Az udvari szárny egyszerűbb: dongaboltozatos, fiókdongákkal, egyik helyiségben stukkó. A tornácos oldalfolyosó csehsüveg boltozatos és egy szakaszon befalazott. A nyílászárók egy része - főleg az udvarra nézők - eredetiek, ugyanígy nagy valószínűséggel a hajópadlók is azok. Dongaboltozatos pincéje az udvari szárny alatt fut végig, tömör tölgyfa-lépcső vezet le oda. A fedélszék kötőgerendás, ferdeszékes eredeti barokk szerkezet, tölgyfából. A padláson még látszanak a mászókémények és a füstölő kemence.


Székhelye: 8556 Pápateszér, Petőfi u. 17.
Tel.: 89/352-120;
Fax: 89/352-128
e-mail: papateszer.onkormanyzat@gmail.com
papateszer.onkormanyzat@gmail.com
honlap: www. papateszer.hu